Hszi Csin-ping több szabad kereskedelmet és stabilabb ellátási láncokat kér az APEC-től

Hszi Csin-ping több szabad kereskedelmet és stabilabb ellátási láncokat kér az APEC-től

A globális bizonytalanság és a növekvő kereskedelmi feszültség idején Hszi Csin-ping kínai elnök a szabadkereskedelem és az ellátási lánc stabilitásának támogatását sürgette az APEC dél-koreai csúcstalálkozóján. Ez a felhívás egy nappal az Egyesült Államokkal kötött kulcsfontosságú vámmegállapodás után érkezett, amelyet Xi és Donald Trump amerikai elnök 2019 óta első találkozásuk alkalmával írt alá. Megállapodtak a kínai árukra kivetett vámok 10%-os csökkentéséről, Kína pedig beleegyezett a ritkaföldfémek exportellenőrzésének feloldásába. Hangos Bangkok Biz News Hszi beszédében hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés életképességét, különösen a nehéz gazdasági időkben.

„Meg kell védenünk a többoldalú kereskedelmi rendszert, és nyitott gazdasági környezetet kell teremtenünk” – mondta Xi a konferencián. Kiemelte továbbá az ellátási láncok stabilizálásának, valamint a zöld és a digitális kereskedelem előmozdításának fontosságát. Kína termelési részesedése a világ nettó értékéből jelenleg 27% körül van. De sok kínai vállalat a növekvő bérek és a magasabb adók miatt egyre inkább más ázsiai országokba helyezi át termelését.

Nagyobb figyelem az ASEAN-ra

Egy másik érdekesség: az ASEAN-országok Kínát megelőzték legnagyobb kereskedelmi partnerükké, és Ázsia a kínai közvetlen befektetések fő célpontja is. 2025 harmadik negyedévében Kína elképesztő 15,4 milliárd dollárt fektetett be a régióba, ami a COVID-19 világjárvány óta a legmagasabb szint. Az ASEAN és Kína által elindított kezdeményezések a gazdasági integráció további előmozdítását célozzák, ami egy frissített szabadkereskedelmi megállapodásban is megmutatkozik. Hangos Globe Newswire Az új megállapodás a hagyományos kereskedelmi területeken kívül a digitális gazdaságot és a zöld fejlesztéseket is magában foglalja.

Különös hangsúlyt kap a digitális átalakulás. A 22. Kína-ASEAN Expo jelenleg a Guangxi Zhuang autonóm régióban zajlik, amelyre 60 országból több mint 3200 kiállító vesz részt. A bemutató egy lenyűgöző, 10 000 négyzetméteres mesterséges intelligencia pavilonnal és fejlett gyártási képességekkel foglalkozó területeken mutatja be, hogy Kína mennyire komolyan veszi a technológiát.

Egy pillantás Kínára

De mi áll e feltörekvő gazdasági hatalom mögött? Kína, a több mint 1,4 milliárd lakosú Népköztársaság nemcsak nyelvek és kultúrák változatosságával rendelkezik, hanem az elmúlt évtizedekben a világ legnagyobb gyártójává és exportőre is fejlődött. Az ország területe hozzávetőleg 9,6 millió km², és 33 tartományi szintre oszlik. A kommunista kormány alatt Kína piacorientált gazdaságot fejlesztett ki, amely 2025-re várhatóan eléri a 41 016 billió dolláros bruttó hazai terméket. Wikipédia jelentették. Kína tudományos és technológiai fejlődése is figyelemre méltó, mivel az ország jelentős összegeket fektet be a kutatásba és fejlesztésbe. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vallásgyakorlás szigorú állami ellenőrzés alatt áll.

Ezekben a dinamikus időkben a Kína és az ASEAN-országok közötti együttműködés kiváló példája annak, hogy az országok a globális kihívások ellenére is elmélyíthetik gazdasági kapcsolataikat. A jövő izgalmas fejleményeket ígér, és érdekes lesz látni, milyen mérföldkőhöz érkezünk legközelebb.