Kína plenáris ülése: új gazdasági célok a holnap világában

Kína plenáris ülése: új gazdasági célok a holnap világában

Jelentős esemény zajlik ma Pekingben: a Kínai Kommunista Párt magas rangú vezetői találkoznak, hogy megvitassák a következő öt év nemzeti céljait és ambícióit. Ez a „plénum” néven ismert ülés egy hétig tart, és a következő „ötéves terv” (2026-2030) alapját fogja képezni. Érdekes lesz látni, hogy milyen döntések születnek itt, mert a találkozó eredményeinek messzemenő hatásai lehetnek a világgazdaságra. A tervben foglaltak első jelzései már október 22-én várhatók BBC Thai jelentették.

Az ilyen plenáris üléseken megszokott módon a Központi Bizottság körülbelül 200 tagja és 170 póttag gyűlik össze Hszi Csin-ping elnök elnökletével. Ezek a találkozók nemcsak Kína politikai helyzete, hanem a világgazdaság szempontjából is fontosak, mivel a korábbi plenáris ülések jelentős változásokat hoztak. A találkozó segíthet tisztázni Kína jövőbeli gazdasági irányvonalát, különös tekintettel az olyan külső kihívásokra, mint az USA-val folyó kereskedelmi háború és a belső defláció elleni küzdelemre irányuló nyomás, mint pl. eFinanceThai rámutat.

Egy pillantás a múltba

A kontextus jobb megértése érdekében vessünk egy gyors pillantást a történelmi ötéves tervekre. Az 1981-től 1984-ig tartó első terv a „reformot és nyitást” hangsúlyozta Teng Hsziao-ping alatt, aki számos piaci alapú mechanizmust és speciális gazdasági övezetet vezetett be. A 2011–2015-ös terv a stratégiailag feltörekvő iparágakra összpontosított, hogy megvédje az országot a „középosztály csapdájától”. Jelenleg a középpontban a Hszi Csin-ping által kezdeményezett „magas színvonalú fejlesztés” áll – jól látható a szándék Kína technológiai vezető szerepének óriási megerősítésére.

Nem szabad alábecsülni azt a függetlenséget a nyugati technológiától, amelyet a terv előmozdítani kíván. A kínai kormány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy stratégiailag kezelje a nemzetközi kereskedelmi környezet kihívásait, különös tekintettel az USA-val való kapcsolatra, anélkül, hogy nyíltan konfliktusokat keresne. Hangos ZDF A kereskedelmi konfliktust nem rövid távú válságnak tekintik, hanem strukturális kihívásnak, amelyet kezelni kell.

A jövő látható

Egy másik fontos szempont, amelyet az elemzők kiemeltek, Kína azon szándéka, hogy továbbra is önellátóvá tegye a gazdaságot a tudomány és a technológia terén. Az elkövetkező néhány évben a nemzetbiztonság is fokozott hangsúlyt kap, miközben a stratégiai nyersanyagok ellenőrzése is hangsúlyt kap. Az új ötéves terv, amelyet várhatóan jövőre fogad el az Országgyűlés, várhatóan mínuszban lesz a GDP-cél tekintetében, amely 2025-re 4 és 5 százalék között lehet. Emellett egyértelműen az innováció előmozdítására helyezik a hangsúlyt a technológiai függetlenség előmozdítása érdekében.

Végezetül, miközben Kína felvázolja stratégiáját a következő öt évre, Ázsiában és azon túl is vezető hatalomként kíván fellépni. Az olyan kezdeményezések, mint az „Új Selyemút” és a BRICS+, részét képezik ennek a stratégiának, amelynek célja Kína befolyásának kiterjesztése, különösen a globális déli térségben. A viharos időkben, amikor a nemzetközi kereskedelmi nyomás növekszik, kulcsfontosságú, hogy Kína hogyan fogja szelektíven módosítani erőforrásait és politikáit. Továbbra is izgalmas látni, mit hoznak a következő napok!