Az arany ára robbanásszerűen emelkedik! A geopolitikai feszültségek bizonytalanságot okoznak

Az arany ára robbanásszerűen emelkedik! A geopolitikai feszültségek bizonytalanságot okoznak

2025. december 1-je nemcsak az első havat hoz sok régióban, hanem az arany árának bugyborékoló emelkedését is. A Huaseng Heng információi szerint az árfolyam 158 dollárral emelkedett, ami tetemes, megközelítőleg 3,9%-os emelkedés, így az arany ára 4223,1 dollárra emelkedett. Ennek a fellendülésnek a kiváltó okai a Tajvan és Japán, valamint Kína és az USA közötti egyértelmű geopolitikai feszültségek, különösen a vitatott Tajvan szigetét illetően.

Mi történik a Távol-Keleten? Trump amerikai elnök jelenleg Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszél a kereskedelmi megállapodásokról és a Tajvan körüli helyzetről. Ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és Kína továbbra is olyan feszültségekkel és rivalizálással küzd, amelyek nemcsak a regionális stabilitásra, hanem a globális piacokra is hatással vannak. Japán nem mellékes: Sanae Takaichi japán miniszterelnök megerősítette Japán és az Egyesült Államok szoros kapcsolatát, miközben Kína nyomást gyakorol más országokra, hogy egyértelmű álláspontot képviseljenek. Japán és Kína viszonya feszültté vált, mert Kína bírálta Japánt a nemzetközi jog megsértése miatt, sőt utazási figyelmeztetéseket is adott ki. Ezenkívül bizonyos Japánból származó termékeket és filmeket betiltottak Kínában.

Egy pillantás Tajvanra

Maga Tajvan, hivatalos nevén a Kínai Köztársaság (ROC), Kelet-Ázsia építészeti gyöngyszeme, földrajzilag a Kelet- és a Dél-kínai-tenger között helyezkedik el. A tajvani Shimano, amelynek lakossága megközelítőleg 23,9 millió fő, GDP-je pedig a világ 20. legnagyobbjai közé tartozik, sok kérdést vet fel. A sziget politikai státusza továbbra is ellentmondásos; A Kínai Népköztársaság területe részének tekinti Tajvant. Tajvan azonban „Kínai Tajpej” néven vesz részt a nemzetközi szervezetekben, és hivatalos diplomáciai kapcsolatokat ápol 193 ENSZ-tagállam közül 11-vel, valamint a Szentszékkel.

Annál meglepőbb, hogy Tajvan 2030-ra a GDP 5%-ára tervezi növelni védelmi költségvetését. Egy olyan időszakban, amikor a gyorsan mozgó geopolitikai fejlemények mindennaposak, ez azt jelentheti, hogy nemcsak Tajvan, hanem a környező régiók és a nemzetközi kapcsolatok is stabilitásuk próbája felé tartanak.

A gazdasági hatás

A jelenlegi bizonytalanságok miatt az USA-ban is a munkaerőpiac gyengeségének első jelei mutatkoznak. A nagyvállalatok, köztük a HP, a Verizon, a Procter & Gamble, a General Motors és az Amazon elbocsátásokat jelentettek be, amelyek munkahelyek tízezreibe kerülhetnek. A Federal Reserve jelenleg a kamatpolitikáról tárgyal, a szavazatok megoszlása ​​azt mutatja, hogy nagy a bizonytalanság. 6:6-os szavazattal a kamatcsökkentés a lehetőség határain belül lehet.

A legfontosabb gazdasági adatok, mint a PMI, az ADP foglalkoztatási adatok és a heti munkanélküliségi adatok a jövő héten jelennek meg, amelyek tovább befolyásolhatják a piacok irányát. Az aranypiacon ez azt jelenti, hogy az árak várhatóan 4100 és 4375 dollár között ingadoznak majd a kamatpolitika további fejleményeitől és a geostratégiai eseményektől függően.

Összegezve elmondható, hogy a kelet-ázsiai geopolitikai légi szuverenitás ma már a nyugati piacokon is érezhető. A Tajvan körüli fejlemények, valamint a Kína, Japán és az USA közötti gazdasági és politikai kapcsolatok a jelenlegi politikai és gazdasági színtéren valószínűleg az egyik legizgalmasabb történet.

Mint mindig, most is várni kell, merre emelkednek majd a nemzetközi politika hullámai. Tajvan és azon túli lakossága a konfliktus békés megoldásában reménykedik, miközben a nyugati piacok továbbra is szorosan reagálnak minden mozgásra.